Tour de France, 2009, olaj, vászon, 30 x 30 cm

Halla Tibor brüsszeli kiállításának képei elé

Az idén Pécsen diplomázott 31 éves szegedi festő képeiből két szinten nyílik kiállítás a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. A munkák az elmúlt négy évből származnak, és tisztán körvonalazódó egységekre tagolódnak.

Táj, 2006, olaj, vászon, 30 x 38 m

A kiállítás hét kisméretű tájképpel kezdődik – ezek a 'suhanó tájak'. Nem suhannak el, sőt nagyon határozottan állnak előttünk, de ihletőjük az a tájélmény, amit a mozgó távolsági busz ablakából látunk. Illetve látott Halla, mikor utazott, nézett, aztán kis vázlatokat, rajzokat készített, és ezekből a műteremben tájképeket festett. Vastagon használja a palettán kikevert olajfesték színeit, és ecsettel viszi fel a kis vásznakra. „A színeket három alapszínből keverem ki: kadmium sárga, alzarin kraplakk és ultramarin vagy párizsi kék, tehát a három alapszín, plusz fehér.” Monokróm, textúrájukban élő, elnyúló színfoltokból épít európai hangulatú tájat. „Célom, hogy témától szinte függetlenül az anyag, a festék és az ecsethasználat kerüljön előtérbe, és ezáltal látszódjon, hogy hogyan készül a festmény.” - írta tájképeiről még 2006-ban.


 Ipari táj 1. 2007, olaj, vászon, 60 x 80 cm

A tájképek közé sorolódik két nagyobb 2007-es munka, klasszikus méretű vásznak, az Ipari táj 1-2. Erős nappali fényben két fémstruktúrára látunk, az első egy épület vázának tűnik, a másik mintha egy stadion fém ülésszerkezete volna felülről, mindkettő hideg kékes árnyékokkal, bravúrosan megfestve. A tájakat a szintén bravúros Misi zárja, egy szakállas fiú csíkos pulóverben három csíkos Halla kép előtt áll.

A következő négy számozott absztrakt vászon ugyanúgy szerkezetes, de gyengédebb. (A festékfelvitel módja, és egyes felületek hangulata Kokas Ignác festészetét juttathatja eszünkbe.) Szitanyomással készült absztrakt grafikai sorozatának darabjai a legdinamikusabbak az egész anyagban – mintha az efemer technika felszabadítana valami merész könnyedséget. Szintén sorozat a három kis képből álló, Kék, Piros csík és Sárga: Puszta színek, ecsettel, vastagon.

A 2009-es két Tour de France kép a diplomamunka része, az Ipari tájakkal rokonítható. Fotó alapján készült festmények, a megvilágított és árnyékos színfelületek pontosan megkeresett tónusaival. A széles ecsetvonások vibrálóvá teszik a felszínt, helyenként a korai olasz futurizmus mozgásérzetét keltik. A legfrissebb munkák a négy lezáró nyugat-európai városkép, melyek közül leginkább a Roofs kapcsán akár Nemes Lampérth párhuzam ötlik fel a nézőben.


 Roofs, 2010, olaj, vászon, 33,5 x 50 cm

Mindegyik kép keretezetlen: Halla szándéka, hogy így „láttatni engedi a festmények bizonytalan széleit”. Gusztusos tárgyakról van szó, egy elmélyülésre törekvő fiatal művész erőteljes jelenlétű vásznairól. Sok sikert!

Andorka Júlia
művészettörténész